Így ismerd fel, ha gyermeked tanulási zavarral küzd!

Habár léteznek olyan mérföldkövek, amelyek segítségével megállapítható, hogy egy gyermek hol tart a fejlődésben, alapvetően mindenki egyéni ritmusban fejlődik. Nem kell amiatt megijedni, ha a picur kicsit később kezd el beszélni, vagy lassabban sajátít el bizonyos képességeket. Persze, vannak intő jelek, amiket ha figyelünk, akkor időben felfedezhetjük, hogy a gyermeknek lesznek-e tanulási nehézségei az iskolapadban. 

A tanulási nehézség alatt a diszgráfia, diszkalkulia és diszlexia fogalmakat értjük. 
 

• Diszgráfia esetén a gyermek írásbeli és helyesírási nehézségekkel küzd.
• Diszlexia meglétekor a gyermek egy összetett olvasási nehézséggel néz szembe.
• Diszkalkulia fennállásakor a számolás és a matematikai műveletek lesznek problémásak.

A legtöbb esetben a diszgráfia és a diszlexia kéz a kézben jár. A diszkalkulia nehezebben felismerhető, mert a matematika e tanulási nehézség nélkül is egy kihívást jelentő tárgy, és a tárggyal kapcsolatos problémák nem mindig jelentik azt, hogy zavar áll fenn. Szülőként megnyugtató lehet, hogy ezek a tanulási nehézségek spektrumon helyezkednek el: azaz nem feltétlen jelent legyőzhetetlen hátrányt a meglétük, ugyanakkor a minél korábbi felismerésük és a megfelelő terápiájuk csökkentheti a hatásukat a gyermek teljesítményére.

Az intő jelek

Az alábbi tüneteket már óvodás korú gyermekünk esetén észrevehetjük, de iskoláskorban egyértelműbb jelei lehetnek a tanulási nehézségeknek. Minél több áll fenn, annál biztosabb, hogy érdemes egy szakmai kivizsgálásra is elmennünk a kicsivel, hogy a biztos diagnózist a megfelelő szakember megállapíthassa, és elkezdődjön a korai fejlesztés.

Specifikus tünetek esetén az alábbiakra érdemes figyelni:
 

• Diszlexia esetén a gyenge szövegértés, a felcserélt hangok és a lassú olvasás mind intő jelek.
• Diszgráfia fennállásakor a rendezetlen és gyenge íráskészség, a betűtévesztés-, kihagyás és csere, a felcserélt vagy kihagyott szótagok figyelmeztetnek.
• Diszkalkulia meglétekor pedig a számfogalom és fizikai mennyiség közötti összefüggések, az összecserélt számok vagy az idő megértésének nehézsége hívhatja fel a figyelmet a zavar meglétére. 

Ezeken felül a másodlagos tünetek sem elhanyagolhatóak:
 

• A gyermek teljesítménye a gyakorlások ellenére nem fejlődik, vagy kiugróan ingadozik.
• A gyermek frusztrált, dühös, ha szóba kerül az iskolai eredménye.
• Nem szívesen ül le gyakorolni, tanulni vagy leckét írni, dacol a kérés vagy utasítás ellenére is.
• A gyermek viselkedése az átlagosnál agresszívebbé válik.
• Ellógja az órákat, kerüli az intézményt vagy megszökik onnan.
• Magasfokú szorongás vagy korai depresszió jelei jelennek meg a gyermeken.

Mi a teendő?

Hazánkban szerencsére a tanulási zavar már óvodáskorban hamar kiszűrhető, mivel a közintézményekben dolgozó logopédusok minden 5. évüket betöltő gyermeket megvizsgálnak, és jelzik a szülő felé, ha alaposabb vizsgálatra vagy kezelésre lenne szükség. Ezekre komplex csapatok állnak össze: a logopédus mellett fejlesztő pszichológus és mozgásterapeuta segít felzárkóztatni a gyermeket, hogy az esetleges fejlődési rendellenességeket segítsék kiküszöbölni. Ha ilyesmiben az intézmény nem tud támogatást nyújtani, akkor is célszerű legalább mozgásterápiára elvinni a kicsit, és egy rendszeres, stabil rutint kialakítani neki.